*** w95 5/15 15–20. o. A világosság felragyogásai — erősebbek és halványabbak (első rész) ***
A világosság felragyogásai — erősebbek és halványabbak (első rész)

„Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága, mely minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes délig” (PÉLDABESZÉDEK 4:18).
ISTENI bölcsességről tanúskodik, hogy a szellemi igazságok fokozatosan tárulnak fel a világosság felragyogásaival, összhangban a Példabeszédek 4:18-cal. Az előző cikkben megvizsgáltuk, hogyan teljesedett be ez a vers az apostoli időkben. Ha az Írásokon alapuló teljes igazságot egyszerre tárták volna fel, az vakító és összezavaró lett volna — a hatását leginkább ahhoz lehetne hasonlítani, amikor valaki egy sötét barlangból kijön a ragyogó napfényre. Az igazság fokozatos feltárása ráadásul állandóan erősíti a keresztények hitét. Egyre ragyogóbbá válik így a reményük, az ösvény pedig, amelyen járniuk kell, egyre világosabb lesz.

„A hű és értelmes rabszolga”

2 Az apostolok idejében Jézus Krisztus úgy tartotta jónak, hogy természetfölötti tettek által juttassa el követőihez a fény első felragyogásait. Két példánk van erre: i. sz. 33 Pünkösdje, és Kornélius megtérése i. sz. 36-ban. Később Krisztus megfelelőnek látta, hogy emberi képviselőket használjon fel, ahogyan előre megjövendölte: „Kicsoda hát a hű és bölcs szolga [hű és értelmes rabszolga, Vida fordítás], a kit az ő ura gondviselővé tőn az ő házanépén, hogy a maga idejében adjon azoknak eledelt? Boldog az a szolga, a kit az ő ura, mikor haza jő, ily munkában talál. Bizony mondom néktek, hogy minden jószága fölött gondviselővé teszi őt” (Máté 24:45–47). Ez a rabszolga nem lehetett csupán egy valaki, mivel szellemi táplálékról kellett gondoskodnia a keresztény gyülekezet pünkösdi kezdetétől fogva egészen addig, míg a Mester, vagyis Jézus Krisztus el nem jött, hogy számon kérje. A tények azt mutatják, hogy ez a hű és értelmes rabszolga osztály bármikor, egy csoportként, a földön élő felkent keresztények mindegyikét magában foglalja.

3 Kik tartoztak a hű és értelmes rabszolga osztály első tagjai közé? Egyikük Péter apostol volt, aki megfogadta Jézus parancsát: „Legeltesd az én juhaimat!” (János 21:17). Ezenkívül a rabszolga osztály első tagjai között volt Máté, aki a róla elnevezett evangéliumot írta, Pál, Jakab és Júdás, akik ihletett leveleket fogalmaztak. János apostol, aki a Jelenések könyvét, az evangéliumát és leveleit írta, szintén tagja volt a hű és értelmes rabszolga osztálynak. Ezek az emberek Jézus megbízásával összhangban írtak.

4 Ha az összes felkent egy csoportot alkotva — függetlenül attól, hol él a földön — tagja a rabszolga osztálynak, akkor ki a „háznép”? Ugyanazok a felkentek, de más szemszögből nézve — egyénenként. Egyénenként tartozhatnak a „rabszolgához” vagy a „háznéphez”, attól függően, hogy szétosztják a szellemi táplálékot, vagy fogyasztanak belőle. Szemléltetésül: A 2Péter 3:15, 16-ban feljegyzettek alapján Péter apostol utal Pál leveleire. Amikor olvassa azokat, Péter a háznéphez tartozik, aki abból a szellemi táplálékból fogyaszt, amelyről a rabszolga osztály képviselőjeként Pál gondoskodott.

5 Ezzel kapcsolatban a God’s Kingdom of a Thousand Years Has Approached (Isten ezeréves Királysága elközelített) című könyv kijelenti: „Nincs pontos történelmi feljegyzésünk arról, hogyan maradt fenn és szolgált a »hű és értelmes rabszolga« osztály évszázadokon keresztül a Mester Jézus Krisztus apostolainak halála után. Nyilván a »rabszolga« osztály egyik nemzedéke táplálta az utána következőt (2Timótheus 2:2). A tizenkilencedik század második felében viszont voltak olyan istenfélő személyek, akik szerették a Szent Biblián alapuló szellemi táplálékot, és vágytak arra, hogy belőle táplálkozzanak . . . Bibliatanulmányozó osztályokat . . . hoztak létre, és előrehaladtak a Szent Iratok alapvető igazságainak megértésében. E bibliatanulmányozók közül az őszinte, önzetlen személyek buzgón osztották meg másokkal a szellemi tápláléknak ezeket a létfontosságú részeit. Meg volt bennük a »rabszolga« hűséges szelleme, akit azért neveztek ki, hogy »a maga idejében« adja ki a szükséges szellemi »eledelt« a »háznépnek«. »Értelmesek« voltak, mivel jól ítélték meg, hogy akkor volt a kellő, illetve megfelelő idő, és hogy mi volna a legjobb módja a táplálék felszolgálásának. Arra törekedtek, hogy felszolgálják” (344., 345. oldal).

A fény kezdeti felragyogásai a modern időkben

6 Azokról, akiket Jehova felhasznált a szellemi világosságnak ebben a fokozatos növelésében, nyilvánvalóan kiderül az, hogy nem tulajdonították maguknak az érdemet. A Watch Tower Society első elnökének, C. T. Russellnek a hozzáállása az volt, hogy az Úr látta úgy jónak, hogy felhasználja szerény képességeit. Azokról az elnevezésekről, amelyeket az ellenségei előszeretettel használtak, Russell testvér igen határozottan kijelentette, hogy ő még sohasem találkozott „russzelistával”, és soha nem létezett „russzelizmus”. Minden érdemet Istennek tulajdonított.

7 Az eredmények alapján ítélve nem kétséges, hogy Jehova szent szelleme irányította Russell testvérnek és társainak a törekvéseit. Bizonyítékát adták, hogy azonosak a hű és értelmes rabszolgával. Bár abban az időben sok lelkész azt állította, hiszi, hogy a Biblia Isten ihletett Szava, és hogy Jézus Isten Fia, mégis hamis, babiloni tantételeket vallottak; ilyen például a Háromság, az emberi lélek halhatatlansága és az örök gyötrelem. Jézus ígéretével összhangban valóban a szent szellemnek volt köszönhető, hogy Russell testvérnek és társainak alázatos törekvései által az igazság úgy fénylett, mint soha azelőtt (János 16:13). Ezek a felkent Bibliakutatók bizonyítékát adták, hogy valóban részei a hű és értelmes rabszolga osztálynak, amelynek az a megbízatása, hogy szellemi táplálékról gondoskodjon a Mester háza népe számára. Erőfeszítéseik nagy segítségnek bizonyultak a felkentek begyűjtésében.

8 Rendkívüli érzés látni, mennyire támogatta Jehova a szent szelleme által a világosság felragyogásaival ezeket a korai Bibliakutatókat. Először is szilárdan bizonyították a Teremtő létezését, és hogy az ő egyedülálló neve Jehova (Zsoltárok 83:19; Róma 1:20). Felismerték, hogy Jehovának négy fő tulajdonsága van: a hatalom, az igazságosság, a bölcsesség és a szeretet (1Mózes 17:1; 5Mózes 32:4; Róma 11:33; 1János 4:8). Ezek a felkent keresztények világosan bebizonyították, hogy a Biblia Isten ihletett Szava, és hogy az igazság (János 17:17; 2Timótheus 3:16, 17). Azonkívül úgy tartották, hogy Isten Fia, Jézus Krisztus teremtett lény, aki váltságdíjul adta életét az emberiség egészéért (Máté 20:28; Kolossé 1:15). A szent szellem egyáltalán nem a Háromság harmadik személye; Isten tevékeny erejének tekintették (Cselekedetek 2:17).

9 A Bibliakutatók világosan látták, hogy az embernek nincs halhatatlan lelke, mert ő maga halandó lélek. Felismerték, hogy „a bűn zsoldja halál”, nem pedig az örök gyötrelem, mivel nincs semmiféle tüzes pokol (Róma 5:12; 6:23; 1Mózes 2:7; Ezékiel 18:4). Ezenkívül nyilvánvalóan látták, hogy az evolúció elmélete nemcsak Írás-ellenes, de teljesen megalapozatlan is (1Mózes 1. és 2. fejezet). Azt is felismerték, hogy a Biblia kétfajta rendeltetésről beszél — Krisztus 144 000 felkent lábnyomkövetőjének egy égiről, egy meghatározatlan számú, „más juhokból” álló „nagy sokaságnak” pedig egy földiről a Paradicsomban (Jelenések 7:9; 14:1; János 10:16). Ezek a korai Bibliakutatók felismerték, hogy a föld örökké fennmarad és nem ég meg, mint ahogy sok vallás tanítja (Prédikátor 1:4; Lukács 23:43). Arra is rájöttek, hogy Krisztus visszatérése láthatatlan lesz, és majd akkor hajtja végre az ítéletet a nemzetek felett és nyitja meg a földi Paradicsomot (Cselekedetek 10:42; Róma 8:19–21; 1Péter 3:18).

10 A Bibliakutatók felismerték, hogy az Írás szerinti keresztelkedés nem abból áll, hogy a csecsemőket meghintik vízzel, hanem Jézusnak a Máté 28:19, 20-ban található parancsával összhangban azoknak a hívőknek a bemerítését jelenti, akik már tanulmányoztak. Azt is megértették, hogy nincs Írás szerinti alapja a papság-laikus osztály megkülönböztetésnek (Máté 23:8–10). Épp ellenkezőleg, minden kereszténynek a jó hír hirdetőjének kell lennie (Cselekedetek 1:8). A Bibliakutatók tisztán látták, hogy Krisztus halálának Emlékünnepét évente csak egyszer, niszán hó 14-én kell megtartani. Ezenkívül azt is látták, hogy a húsvét pogány ünnep. Ráadásul ezek a felkentek oly biztosak voltak benne, hogy Isten támogatja a munkájukat, hogy sosem rendeztek gyűjtéseket (Máté 10:8). Már a legelején megértették, hogy a keresztényeknek a bibliai alapelvek szerint kell élniük, ami magában foglalja Isten szent szelleme gyümölcseinek az ápolását is (Galátzia 5:22, 23).

A világosság növekvő felragyogásai

11 Főleg 1919 óta áldotta meg Jehova a szolgáit a világosság növekvő felragyogásaival. Milyen tisztán ragyogott fel a világosság 1922-ben a Cedar Point-i kongresszuson, amikor J. F. Rutherford, a Watch Tower Society második elnöke kihangsúlyozta, hogy Jehova szolgáinak az a legfőbb kötelességük, hogy hirdessék, hirdessék, hirdessék a Királyt és az ő királyságát! A rá következő évben ragyogó világosság áradt ki a juhokról és a kecskékről szóló példázattal kapcsolatban. Felismerték, hogy ennek a próféciának az Úr jelenlegi napján kell beteljesednie, nem az elkövetkező Millennium alatt, mint ahogy azt korábban gondolták. A Millennium alatt Krisztus testvérei nem lesznek betegek, és nem is börtönzik be őket. Ezenkívül a Millennium végén Jehova Isten ítélkezik, nem Jézus Krisztus (Máté 25:31–46).

12 A világosság egy további erős felragyogása 1926-ban feltárta, hogy Armageddon csatája nem társadalmi forradalom lesz, mint ahogyan azt a Bibliakutatók egykor gondolták, hanem olyan háború lesz, amelyben oly nyilvánvalóan fogja bemutatni Jehova a hatalmát, hogy minden ember meggyőződik arról, hogy ő Isten (Jelenések 16:14–16; 19:17–21).

A karácsony — egy pogány ünnep

13 Nem sokkal ezután a világosság felragyogása elérte, hogy a Bibliakutatók abbahagyják a karácsony ünneplését. Azelőtt a Bibliakutatók világszerte rendszeresen ünnepelték a karácsonyt, és ez igen ünnepélyes alkalom volt a brooklyni főhivatalban. De rájöttek, hogy december 25. megünneplése valójában pogány szokás, amit azért vett fel a hitehagyott kereszténység, hogy megkönnyítse a pogányoknak az áttérést. Sőt, azt is megértették, hogy Jézus nem születhetett télen, mivel születésekor a pásztorok a mezőn legeltették nyájaikat — ezt nem tették volna december végén, éjszaka (Lukács 2:8). Az Írások inkább arra mutatnak, hogy Jézus október 1. körül született. A Bibliakutatók azt is felismerték, hogy az úgynevezett bölcsek, akik meglátogatták Jézust körülbelül két évvel a születése után, pogány mágusok voltak.

Új név

14 A világosság tiszta felragyogása ezekkel a Bibliakutatókkal egy találó, Írás szerinti nevet ismertetett fel 1931-ben. Jehova népe megértette, hogy nem fogadhatják el azokat a gúnyneveket, amelyeket mások adtak nekik, amilyen volt például a russzelisták, a milleniumi hajnalisták és a „pokoltalanok”. De azt is kezdték felismerni, hogy az a név, amelyet ők maguk vettek fel — a Nemzetközi Bibliakutatók — nem illik rájuk. Sokkal többek voltak mint egyszerű bibliakutatók. Ráadásul nagyon sok más bibliakutató is volt, akinek semmi köze sem volt a Bibliakutatókhoz.

15 Hogyan vették fel a Bibliakutatók az új nevet? Éveken keresztül Az Őr Torony magasztalta Jehova nevét. Ezért igen helyénvaló volt, hogy a Bibliakutatók az Ésaiás 43:10-ben található nevet fogadják el: „Ti vagytok az én tanuim, így szól az Úr [Jehova, NW ]; és szolgám, a kit elválasztottam, hogy megtudjátok és higyjetek nékem és megértsétek, hogy én vagyok az, előttem Isten nem alkottatott, és utánam nem lesz!”

Igazolás és a „nagy sokaság”

16 A Watch Tower Society által 1932-ben kiadott Vindication (Igazolás) című könyv második kötetében egy felragyogó világosság feltárta, hogy a helyreállításról szóló próféciák, melyeket Ésaiás, Jeremiás, Ezékiel és más próféták jegyeztek fel, nem a test szerinti zsidókra vonatkoznak (mint ahogy azt egykor gondolták), akik hitetlenül és politikai indíttatásból tértek vissza Palesztinába. Ezeknek a helyreállítási próféciáknak — amelyeknek kisebb beteljesedésük akkor történt, amikor a zsidók i. e. 537-ben visszatértek a babiloni fogságból — inkább akkor volt a nagyobb beteljesedésük, amikor a szellemi Izráel megszabadult, és megkezdődött a helyreállítása 1919-ben, valamint az ebből származó virágzás idején a szellemi Paradicsomban, amelynek ma Jehova igaz szolgái örvendenek.

17 Idővel a világosság felragyogásai feltárták, hogy Jehova legfőbb szándéka nem teremtményeinek a megmentése, hanem szuverenitásának az igazolása. Felismerték, hogy a Biblia legfontosabb témája nem a váltságáldozat, hanem a Királyság, mivel az igazolni fogja Jehova szuverenitását. A világosságnak micsoda felragyogása volt ez! Az önátadott keresztények többé nem elsősorban az égbe jutásukkal törődtek.

18 A világosság egy tiszta felragyogása 1935-ben feltárta, hogy a Jelenések 7:9–17-ben említett nagy sokaság nem egy másodlagos égi osztály. Korábban azt gondolták, hogy ezekben a versekben azokról a felkentekről tesz említést a Biblia, akik nem egészen hűségesek, és ezért nem trónokon ülnek, királyokként és papokként uralkodva Jézus Krisztussal, hanem a trón előtt állnak. De az egyszerűen lehetetlen, hogy valaki csak részben legyen hűséges. Valaki vagy hűséges, vagy nem. Így megértették, hogy ez a prófécia a minden népből való, meghatározatlan számú nagy sokaságra utal, akiknek a begyűjtése most van folyamatban, és akiknek a reménysége földi. Ők a Máté 25:31–46-ban leírt „juhok” és a János 10:16-ban szereplő „más juhok”.

A kereszt — nem keresztény szimbólum

19 A Bibliakutatóknál éveken keresztül a keresztényiség szimbólumaként kiemelkedő szerepe volt a keresztnek. Még keresztet és koronát ábrázoló kitűzőjük is volt. Mivel a King James Version szerint Jézus arra kérte követőit, hogy vegyék fel a „keresztjüket”, sokan azt hitték, hogy Jézust kereszten végezték ki (Máté 16:24; 27:32). Évtizedeken keresztül ez a szimbólum volt látható az Őr Torony folyóiratok borítólapján is.

20 A Gazdagság című könyv, melyet a Társulat 1936-ban adott ki, elmagyarázta, hogy Jézus Krisztust nem kereszten, hanem egyenes cölöpön vagy oszlopon végezték ki. Egy szakértő szerint a görög (sztau·roszʹ) szó, amelyet a King James Versionben a „keresztnek” megfelelő angol szóval fordították, „eredetileg egyenes cölöpre vagy oszlopra utal . . . [Ez] eltér az egyházi, két gerendából álló kereszttől . . . Az utóbbi az ókori Káldeából származik, és Tammuz isten jelképeként használták.” Távol álljon tőlünk, hogy bálványozzuk azt az eszközt, amelyen Jézust megfeszítették, inkább visszatetszéssel kellene tekintenünk rá.

21 Vannak még további példák, erősebb felragyogások is és olyanok is, amelyeket halványabbaknak mondhatunk. Kérünk, vizsgáld meg a következő cikket, amely ezeket tárgyalja.

[Lábjegyzetek]
Megjelent a Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. kiadásában.
Idővel azt is megértették, ha a legfontosabb születést nem lehet ünnepelni, akkor semmilyen születésnapot sem szabad megtartani. Ráadásul sem az izraeliták, sem a korai keresztények nem ünnepelték a születésnapokat. A Biblia csupán két születésnapról tesz említést, az egyik a fáraóé, a másik pedig Heródes Antipásé. Mindkét születésnapot kivégzés árnyékolta be. Jehova Tanúi nem ünneplik meg a születésnapokat, mivel a megtartásuk pogány eredetű, és arra irányul, hogy azokat magasztalja, akiknek épp születésnapjuk van (1Mózes 40:20–22; Márk 6:21–28).
A kereszténység felekezetei közül sokan elkövették ezt a hibát. A lutheránus nevet Luther Márton ellenségei adták a követőinek, akik ezt később elfogadták. A baptisták ugyancsak azt a gúnynevet vették fel, amelyet a kívülállók adtak nekik, mivel a baptisták bemerítéses keresztelkedésről (ang. baptism) prédikáltak. Ehhez hasonlóan a metodisták nevét is egy kívülálló adta. Arról, hogy a Barátok Társaságát miért hívják kvékereknek, a The World Book Encyclopedia ezt írja: „ A kvéker szó a Foxszal [az alapítójuk] szemben elkövetett inzultusból ered, aki azt mondta egy angol bírónak: »Reszketve tekintsen [ang. to quake at . . .] az Úr Igéjére!« A bíró Foxot »quakernek« [reszketőnek] nevezte.”

Emlékszel?
□ Ki a „hű és értelmes rabszolga”, és ki a „háznép”?
□ Többek között milyen kezdeti felragyogásai voltak a világosságnak a modern időkben?
□ Miért volt helyénvaló a Jehova Tanúi új név?
□ Milyen figyelemre méltó igazságokat fedeztek fel 1935-ben?
[Tanulmányozási kérdések]
1. Miért fokozatosan tárult fel az igazság?
2. Jézus milyen eszközre utalt, amelyet arra fog felhasználni, hogy szellemi világosságot juttasson el a követőihez, és kikből áll ez az eszköz?
3. Kik tartoztak a rabszolga osztály első tagjai közé?
4. Kikből áll a „háznép”?
5. a) Mi történt a rabszolgával az apostolok halála után következő évszázadokban? b) Milyen fejlemények történtek a XIX. század második felében?
6. Milyen tény derül ki nyilvánvalóan az igazság fokozatos feltárásával kapcsolatban?
7. Milyen bizonyítékát adták Russell testvér és a társai, hogy valóban a hű és értelmes rabszolgával voltak azonosíthatók?
8. Milyen alapvető tényeket értettek meg világosan a Bibliakutatók Jehováról, a Bibliáról, Jézus Krisztusról és a szent szellemről?
9. a) Milyen igazságok voltak világosak a Bibliakutatók előtt az emberi természetről, és a Bibliában ígért kilátásokról? b) Milyen más igazságokat láttak világosan Jehova szolgái?
10. Milyen igazságokat ismertek fel a Bibliakutatók a keresztelkedésről, a papság-laikus osztály megkülönböztetésről és Krisztus halálának Emlékünnepéről?
11. Milyen világosság áradt ki a keresztények megbízatásával és Jézusnak a juhokról és kecskékről szóló példázatával kapcsolatban?
12. Milyen világosság ragyogott fel Armageddonról?
13. a) Milyen világosság gyúlt a karácsonyi ünnepekkel kapcsolatban? b) Miért nem ünnepelték többé a születésnapot? (Foglald bele a lábjegyzetet is.)
14. Miért nem illett a Bibliakutatók név Jehova népére?
15. Milyen nevet vettek fel 1931-ben a Bibliakutatók, és miért volt ez helyénvaló?
16. Miért nem vonatkozhatnak a helyreállításról szóló próféciák a test szerinti zsidók Palesztinába való visszatérésére, de kikre vonatkoznak?
17., 18. a) Mit láttak meg idővel egy felragyogó világosság által, mi Jehova legfőbb szándéka? b) Milyen világosság ragyogott fel 1935-ben a Jelenések 7:9–17-ről?
19., 20. Miért nem lehet a kereszt az igaz keresztényiség szimbóluma?
21. Mit fogunk megvizsgálni a következő cikkben?
[Kép a 17. oldalon]
C. T. Russell és a társai szellemi világosságot árasztottak, de minden érdemet Jehovának tulajdonítottak