Ne engedd, hogy becsapjanak!
„SENKI se csapjon be benneteket üres beszédével.”* Ezt a tanácsot közel 2000 éve adták, és még ma is ugyanúgy érvényes. Ma mindenfelől áradnak felénk a meggyőző beszédek: a filmcsillagok a kozmetikumokat ajánlgatják, a politikusok elveiket propagálják, a kereskedők szeretnék termékeiket a vevők nyakába sózni, a lelkészek pedig hitelveiket terjesztik. A meggyőző hangokról azonban sokszor kiderül, hogy hamisak, legtöbbször üres beszédek.
Ennek ellenére az az embereket általában rá lehet szedni ezekkel. Ennek oka gyakran az, hogy az emberek nem tudják megkülönböztetni az igazságot a megtévesztéstől. A logikát tanulók szóhasználatában a „megtévesztés” szó annyit jelent, mint bármiféle eltérés a józan érvelési módtól. Egyszerűen szólva, a megtévesztés olyan félrevezető vagy téves érvelés, amelyben a következtetés nem következik logikusan az előző megállapításokból vagy premisszákból. A megtévesztések azért tudnak rendkívüli módon meggyőzőek lenni, mert gyakran az érzelmekre hatnak — és nem a józan észre.
A becsapást úgy lehet legkönnyebben elkerülni, ha tisztában vagyunk azzal, melyek a megtévesztés fő módszerei. Vegyük szemügyre ezért az öt leggyakoribb megtévesztést, s próbáljuk élesíteni Istentől kapott „józan ítélőképességünket” (Róma 12:1).
AZ 1. SZÁMÚ MEGTÉVESZTÉS
A személy támadása. Ez a fajta megtévesztés azzal próbálja meg egy különben tökéletesen érvényes érv vagy kijelentés hitelét vagy elfogadhatóságát lerontani, hogy indokolatlan támadást intéz az érv vagy állítás kifejtője ellen.
Nézzünk erre egy bibliai példát. Jézus Krisztus egyszer megpróbált felvilágosítani másokat közeli haláláról és feltámadásáról. Ezek új és nehéz fogalmak voltak hallgatói számára. Egyesek azonban ahelyett, hogy mérlegelték volna Jézus tanításának a lényegét, inkább magát Jézust támadták ezekkel a szavakkal: „Démon van benne, és bolond. Mit hallgattok rá?” (János 10:20; vö. Cselekedetek 26:24, 25).
Milyen könnyű valakit megbélyegezni „ostoba”, „őrült” vagy „tudatlan” jelzőkkel, ha nem akarjuk szavait elfogadni. Körülbelül ugyanilyen az a taktika is, amikor ravaszul rosszindulatú célzást teszünk valakire. Ennek tipikus példája: „Ha valóban értenéd a dolgot, akkor nem ez lenne az álláspontod”, vagy „Csak azért hiszed el, mert mások azt mondták, hogy hidd el.”
És noha a személyed ellen irányuló alattomos vagy nyílt támadások megfélemlítőek lehetnek vagy meggyőző erővel hathatnak, de sohasem cáfolják az elmondottakat. Légy tehát éber az effajta megtévesztéssel szemben!
A 2. SZÁMÚ MEGTÉVESZTÉS
Tekintélyre hivatkozás. Ezt a szóbeli megfélemlítési módot akkor alkalmazzák, amikor valamit egy úgynevezett szakértő vagy híres ember nyilatkozatával akarnak hitelesíteni. Természetesen semmi helytelen nincs abban, ha olyanokhoz fordulunk tanácsért, akik többet tudnak egy bizonyos dologról, mint mi. De a tekintélyre való hivatkozások közül nem mindegyik támaszkodik józan érvelésre.
Tegyük fel, hogy orvosod ezt mondja neked: „Önnek maláriája van.” Ezt válaszolod: „Honnan tudja ezt, doktor úr?” Bizonyára ésszerűtlen lenne, ha ő ezt válaszolná: „Onnan, hogy orvos vagyok. Ezekről a dolgokról sokkal többet tudok, mint ön. Higgye el nekem, maláriája van.” Jóllehet diagnózisa valószínűleg pontos, érvelése mégis megtévesztő lehet, ha azzal indokolja a betegség megállapítását, hogy ő orvos. Előnyösebb lenne, ha felsorolná a tényeket: a tüneteidet, a vérvizsgálat eredményeit és így tovább.
A tekintélyre történő megfélemlítési célzatú hivatkozás egy másik példája a János 7:32–49. versekben van leírva. Itt arról esik szó, hogy rendőröket küldtek ki Jézus Krisztus letartóztatására. Jézus tanítása azonban oly nagy benyomást tett rájuk, hogy letartóztatása helyett ezt jelentették feletteseiknek: „Ember még sohasem beszélt úgy, mint ahogy ez az ember.” Jézus ellenségei erre ezt válaszolták: „Csak nem tévesztett meg titeket is? Az elöljárók és a farizeusok közül hitt-e valaki is benne?” Figyeljük meg, hogy kísérletet sem tettek Jézus tanításának a megcáfolására. Inkább saját tekintélyükre, mint a mózesi törvényben jártas „szakértőkre” hivatkoztak érvként ezek a zsidó vallásvezetők, és ezzel próbálták lerontani Jézus szavainak a hitelét.
Érdekes módon a mai papság is szívesen fordul hasonló taktikához, amikor nem tudja a Bibliából alátámasztani a háromságtant, továbbá a lélek halhatatlanságáról és a tüzes pokolról szóló tanítását.
A tekintélyelv indokolatlan megnyilvánulásával gyakran találkozhatunk olyan hirdetésekben, amelyekben bizonyos hírességek nyilatkoznak nem szakmájukba vágó dolgokról. Egy sikeres golfozó például fénymásoló gép vásárlására ösztönöz. Egy hivatásos labdarúgó hűtőgépeket propagál. Egy olimpiai tornász tejjel fogyasztható különféle zab- vagy kukoricapehelyből készült ételeket ajánl reggelire. Sokan el sem gondolkoznak azon, hogy ezek a „tekintélyek” keveset vagy szinte semmit sem tudnak az általuk reklámozott termékekről.
Gondolj arra is, hogy még az igazi szakértők is — mint mindenki más — nyilatkozhatnak elfogultan. Egy tudományos képzettséggel rendelkező kutató például kijelentheti, hogy a dohányzás nem ártalmas. De ha ő történetesen a dohányipar dolgozója, vajon a „szakértői” nyilatkozata sem keltene bennünk gyanút?
A 3. SZÁMÚ MEGTÉVESZTÉS
’Kövesd a tömeget!’ Ez esetben a többség által elfogadott vagy helyeselt érzelmekre, előítéletekre és nézetekre szoktak hivatkozni. Az emberek rendszerint szeretnek másokhoz igazodni. Hajlamosak vagyunk összerezzenni arra a gondolatra, hogy nyíltan fellépjünk valamilyen általánosan elfogadott véleménnyel szemben. Ezt a hajlamot, hogy a többség véleményét magától értetődően helyesnek tartjuk, hatékonyan használják ki a ’kövesd a tömeget’ jelmondatú megtévesztés során.
Például egy népszerű amerikai folyóiratban megjelent hirdetés sok mosolygó embert mutatott be, akik élvezettel isznak egy pohár rumot. A kép kíséretében megjelenő jelszó így hangzott: ’Íme, mi történik! Amerika-szerte az emberek áttérnek a . . . rum ivásra’. Ez szembetűnő felhívás számodra, hogy ’kövesd a tömeget’.
De míg mások így gondolkodnak vagy így cselekednek, vajon ez azt jelenti, hogy neked is ugyanígy kell cselekedned? Ezenkívül egy sokak által elfogadott vélemény nem feltétlen mérvadó az igazság tekintetében. Évszázadokon keresztül sokféle olyan eszmét fogadtak el az emberek, amelyekről később kiderült, hogy tévesek. És mégis, a ’kövesd a tömeget’ megtévesztés továbbra is folytatódik. Az a jelszó, hogy ’Mindenki ezt teszi!’ arra késztet embereket, hogy kábítószerezzenek, házasságtörés kövessenek el, lopjanak a munkahelyükön és adócsaláshoz folyamodjanak.
De tény, hogy nem mindenki teszi ezt. És még ha ezt tenné is, ez még nem ok arra, hogy te is ezt tedd. A 2Mózes 23:2. versben adott tanács jól bevált általános viselkedési szabály: „Ne kövesd a tömeget a gonoszságban.”
A 4. SZÁMÚ MEGTÉVESZTÉS
A vagy/vagy-féle érvelés. Ez a megtévesztés a sokféle választási lehetőséget megpróbálja csupán kettőre leszűkíteni. Például valakinek esetleg ezt mondják: „Vagy elfogadja a vérátömlesztést, vagy meghal.” Jehova Tanúi gyakran szembetalálják magukat az effajta érveléssel, amikor a Bibliára alapozva ’tartózkodnak a vértől’ mindenféle formában (Cselekedetek 15:29). Mi a gyenge pontja az effajta érvelésnek? Az, hogy kizár minden más valós lehetőséget. A tények azt igazolják, hogy igenis vannak másféle gyógykezelések, és legtöbb műtétet vér nélkül is sikeresen lehet végre hajtani. Szakavatott orvosok gyakran minimális vérveszteséggel műtenek. Egy másik lehetséges mód a vért nem tartalmazó folyadékok, az úgynevezett plazmatérfogat-növelők alkalmazása.* Továbbá sokan elfogadtak vérátömlesztést és mégis meghaltak. Ugyanakkor sokan elutasították a vérátömlesztést és életben maradtak.
A vagy/vagy-féle érvelésben tehát ott tátong egy nagy űr. Így ha a vagy/vagy-féle érveléssel kerülsz szembe, kérdezd meg magadtól: ’Csakugyan nincs más választási lehetőség, csak ez a kettő?’
AZ 5. SZÁMÚ MEGTÉVESZTÉS
A dolgok túlzott leegyszerűsítése. Ez esetben a kijelentés vagy érv nem vesz tudomást a tárgyra vonatkozó szempontokról, megpróbálja az esetleges bonyolult dolgokat túlzottan leegyszerűsíteni.
Magától értetődő, hogy nincs semmi helytelen abban, ha egy bonyolult témát leegyszerűsítünk — a jó pedagógusok is ezt teszik minden esetben. De időnként előfordul, hogy a kérdést annyira leegyszerűsíti valaki, hogy az már elferdíti az igazságot. Valaki például ezt olvassa: ’A gyors népesség-szaporulat az oka a fejlődő országok szegénységének.’ Ebben a megállapításban van némi igazság, de ez a megállapítás nem vesz tudomást más fontos szempontokról, például a rossz politikai vezetésről, a kereskedelmi kizsákmányolásról és az időjárási tényezőkről.
A dolgok túlzott leegyszerűsítése tehát sok félreértéshez vezet, különösen ha Isten Szaváról, a Bibliáról van szó. Vegyük példának a Cselekedetek 16:30, 31. versében feljegyzett beszámolót. Ott az áll, hogy egy börtönőr kérdést tett fel a megmentéssel kapcsolatban. Pál így válaszolt: „Higgy az Úr Jézusban, és megmentésben részesülsz.” Ebből sokan azt a következtetést vonják le, hogy egyszerűen elegendő a megmentéshez, ha az elméjében elfogadja valaki Jézust!
Ez az igazság túlzott leegyszerűsítése lenne. Igaz, hogy a Jézusba mint Megváltónkban vetett hit elengedhetetlen. De ugyanakkor szükséges elhinnünk mindazt, amit Jézus tanított és parancsolt, azaz a bibliai igazságok teljes megértésére kell törekednünk. Ez kitűnik abból, hogy Pál és Silás később „elbeszélték Jehova szavát [a börtönőrnek] és egész háza népének” (Cselekedetek 16:32). A megmentésbe beletartozik az engedelmesség is. Pál később kimutatta ezt, mikor azt írta, hogy Jézus „felelős lett mindazok örök megmentéséért, akik neki engedelmeskednek” (Zsidók 5:9).
Egy régi közmondás így szól: „A tapasztalatlan elhisz minden szót, de az éles eszű megfontolja lépteit” (Példabeszédek 14:15). Ne dőlj hát be a megtévesztéseknek. Tanuld meg, hogy különbség van aközött, ha valakinek a szavát jogosan bírálják, és aközött, ha magát az illető személyt próbálják meg lejáratni. Ne engedd megtéveszteni magad a „tekintélyre” való üres hivatkozások, ’kövesd a tömeget’ sugallatú ösztökélések, a vagy/vagy-féle érvelések, valamint a dolgok túlzott leegyszerűsítése által. Különösen, ha olyan fontos területről van szó, mint a vallási igazság. Próbálj minden tényt megvizsgálni, vagy ahogy a Biblia tanácsolja: „Győződjetek meg minden dologról” (1Thessalonika 5:21).
