Az Egyiptomban lévő oltár

„Ama napon oltára lesz az Úrnak Egyiptom földének közepette és határán egy oszlop az Úrnak; és lesz jegyül és bizonyságul a seregek Urának Egyiptom földén, hogyha kiáltanak az Úrhoz a nyomorgatók előtt, hogy küldjön nékik megtartót és fejedelmet, és őket megtartsa” — Ésaiás 19:19, 20.
1.rész.

1. JEHOVA villámai felkentjeinek sok olyan próféciát tárnak fel, amelyek azelőtt el voltak rejtve. Világos, hogy miért. Azért, mert most van Istennek alkalmas ideje. Felkentjeit a templomállapotba gyűjtötte és az ő igéjében foglalt mély dolgok feltárásához fog. „Megnyilatkozék az Isten temploma a mennyben, ... és lőnek villámlások és szózatok és mennydörgések.“ — Jelenések 11:19.
2. Amint Jehova az ő próféciáját beteljesíti, azt az őtszeretökkel megláttatja. Vagyis az Úr az ő népét „hozzáillő eledellel" táplálja. Az igazságnak sok becsületes kutatója azt hiszi és másokkal is elhiteti, hogy a próféciát beteljesedése előtt megérti; világos azonban, hogy Isten alkalmas ideje előtt próféciákat megmagyarázni akarni nem más, mint puszta találgatás. Ezt lehet mondani a legtöbb ilyen kísérletről. Nem igen látszik észszerű dolognak, hogy teremtmények a földön próféciákat megértsenek, amíg azok be nem teljesedtek vagy á beteljesedés folyamatában nincsenek.
3. Az Ésaiástól fent idézett szöveg kétségtelenül egy olyan prófécia, amelyet az Úristen a maga jónak-látott idejében és útján hű szolgaosztályának fel fog tárni. Ez nem azt jelenti, hogy az Úr megveti azokat, akik a próféciáknak értelmét szorgalmasan kutatják, még mielőtt beteljesedésének ideje elérkezne. Az angyalok vágyakoztak bizonyos rejtett dolgoknak megértésére, mielőtt kinyilatkoztatásuknak kellő ideje elérkezett volna, mégis nem tűnik ki, hogy Istennek nem tetszett volna törekvésük. (1. Péter 1:12) Mindenesetre Isten nem engedte meg, hogy megértsék. Ugyanez a szabály vonatkozik a földön levő újteremtményekre is. Hogyha Istennek gyermeke megtudja, hogy egy helytelen magyarázatot fogadott el, akkor nem kedvetlenedik ej, hanem örvendeni fog, hogy az Úrnak további világosságot tetszett neki adni. Hogyha a keresztyén megtudja, hogy helytelen prófécia-magyarázatot követett és jobb és összhangzatosabb magyarázatot lát, készségesen és örömmel el fogja hagyni a régit és az újabb és jobb értelemhez fog csatlakozni.
4. Isten az ő igazságát fokozatosan nyilatkoztatja ki. (Példabeszédek 4:18) Másképen nem haladhat a keresztyén a világosságban. Arra van felszólítva, hogy kész legyen reménységéről számot adni. (1. Péter 8:15) Ezt Isten igéjének és nem az úgynevezett tudománynak vagy a filozófiának alapján kell megtennie. — Ésaiás 1:18; 1. Timoth. 6:20; 2. Timoth. 1:12, 13; Kol. 2 ; 8.
5. Egyiptom földjén, Afrika északi részén, egy kőépítmény van, amelyet a gizehi piramisnak neveznek. Az utóbbi ötven év alatt Isten igéjének sok tanulmányozója úgy tudta és hitte, hogy ez a nagy egyiptomi piramis az amire Ésaiás a fejszövegben utalt. Sokan erre a kőépitményre támaszkodtak az azon isteni tervről szóló bizonyság támogatására, amely Isten igéjében van lefektetve. Egyesek tényleg a piramist a „kő-bibliának" és „Isten kőtanujának” is elnevezték. Egyesek ezen kőépítménnyel kapcsolatban számításokat végeztek és elméjükben meg is határozták a pontos időt, hogy Isten mikor fogja az ő tervét befejezni. Bizonyos méregeté- sekkel és számításokkal el akarták dönteni, hogy pont mikor fogja Isten az ő gyermekeit a mennybe vinni. Akik e számításokra bízták magukat, nagy szomoruságot és csalódást szenvedtek. Amikor az a várt nagy esemény, amit egy bizonyos napra kitűztek, a kijelölt időben nem történt meg, a piramis hivei újabb mérési adatokat kerestek azon, amelyek alapján más és későbbi időpontokat tűztek ki és hitüket ezen bizonyságokra építették.
6. Egyes vitathatatlan tények és amelyek méltók arra, hogy megvizsgáljuk, képezik most megbeszélésünk tárgyát. A piramis mai hívei nem látták és értették meg az egyház Illés és Elizeus munkája közötti különbséget; nem értették meg az Ördög és Isten szervezete között lévő különbséget és nem akartak a mi Istenünknek Sátán szervezete ellen való bosszúállása napjának hirdetésében résztvenni; nem értették meg a nemzet születését és az Úrnak az ö templomába való jövetelét. Valójában ők nincsenek az esedékes igazsággal összhangban, amely igazság arra ösztökélte azokat, akik Istennek szentelték magukat, hogy buzgó lelkesedéssel vegyenek részt Jehova nevének hirdetésében és magasztalásában.
7. A piramis hivei azt következtették, hogy Isten tervének minden igazsága, amit az egyháznak meg kell kapnia, amíg a földön időzik, 1917 előtt ki lett nyilatkoztatva és azóta az egyháznak csak tétlenül várnia és vigyáznia kell, amig a tagok jellemet fejlesztenek, miáltal arra lesznek alkalmasakká, hogy a mennybe felvétessenek. Ők a nagy piramis méreteinek vizsgálását folytatják, hogy eldöntsék, hogy pont melyik napon fognak a mennybe menni. Annyi bizonyos, hogy az igazságban nem haladnak előre és hogy nem mentek be az Úr örömébe. Valójában nem is tudják, miből is áll az Úr öröme. Nem lehet-e, hogy sok felszentelt a gizehi piramissal kapcsolatban nagy tévedést követett el és hogy azok, akik a piramisra és annak méreteire támaszkodtak, Istentől és szolgálatától elvezettettek?
8. A folyóirat jelen és követekező cikkében be fogjuk bizonyítani és hisszük — kétségkívül ki fogjuk mutatni, hogy Ésaiás 19:19, 20-nak semmiféle vonatkozása nincsen az egyiptomi nagy piramisra; hogy ez a prófécia nem volt megérthető az Úrnak az ő templomába való jövetele előtt; hogy a prófécia a felkent maradék-osztályra vonatkozik és hogy most vagyunk beteljesedésének napján. Azt is meg fogjuk vizsgálni, hogy ki és miért építette a pirámist.

OK.

9. Jehovának mindenre, amit tesz, oka van, és hogyha Ő igéjét felkentjeinek kinyilatkoztatja, ők várhatják, hogy Isten ezen cselekedetének okát megláthatják. Máskülönben miért szólítaná fel gyermekeit, hogy ővele értekezzenek? (Ésaiás 1:18) Rögtön az a kérdés merül föl, hogy Isten miért építtetne egy kőpiramist Egyiptom országában és miért jelölne meg egyes méreteket azon? Hogyha azt állítanók, hogy Ő ezt azért tette, hogy az ő üdvözítési tervét mutassa meg, a helyes felelet az, hogy ez az eljárás az ő igéje ellen valónak látszik. Isten nem mondhat önmagának ellent. Ő mindig következetes és annak is kell maradnia. Amikor Jehova az izráelitáknak megadta a tízparancsolatot, amelynek Őket kormányoznia kellett, annak első pontja úgy hangzott, hogy ne legyenek más isteneik őelötte. A benne való hit és a neki való odaadás szükségességének hangsúlyozására ezt parancsolta: „Ne csinálj magadnak faragott képet és semmi hasonlót azokhoz, amelyek fenn az égben, vagy amelyek alant a földön, vagy amelyek a vizekben, a föld alatt vannak!” — 2. Mózes 20:4.
10. Istennek nyilvánvaló célja, az volt, hogy az ö népe őbenne és az ő igéjében, amit nekik ad, bízzon. Semmi utalás nincs, hogy megerősítő bizonyítékért a nagy piramishoz folyamodjanak, ámbár kétségtelenül a törvényszövetség adásának idejében épült a nagy piramis. Amikor Isten a fentidézett törvényben azt mondotta, hogy „ne csinálj ... semmi hasonlót azokhoz, amelyek fenn az égben ... vannak”, Ö okvetlenül az isteni tervet, amely a mennyben készült és ott is van, akarata belefoglalni és foglalta is szavaiba.. Akkor hát miért állított vagy állíttatott volna fel a földön olyasmit, ami a fent való dolgokhoz hasonlít? Hogyha ezt tette volna, akkor a tulajdon törvényének mondott volna ellent. Bizonyos, hogy az isteni tervet a csillagok is mutatják; de ha ez igaz is, Isten gyermeke még sincsen felhatalmazva arra, hogy a csillagokat vizsgálja az isteni terv kitalálása végett. Egyesek megpróbálták, hogy az isteni tervet a csillagok tanulmányozásával erősítsék meg, és ezek hamarosan elveszítették érdeklődésüket és vakokká lettek Istennek igéje iránt, amely az igazságot tartalmazza. Ezek rendesen a spiritizmushoz vagyis a démonok tanaihoz fordultak.
11. Minden kétség felett való, hogy Istennek az a akarata, hogy az egyház az ő igéje és nem valami tárgy által vezettesse magát. Isten gyermekeinek hittel és nem látással kell járniok. A hit a nem látott dolog felöl való bizonyosság, és ez a bizonyosság, meggyőződés az alapja azoknak a dolgoknak, amiket Isten gyermeke remél. Hit nélkül pedig nem lehet Istennek tetszeni (Zsidók 11:1,6) A hit Isten igéje hallgatásának és megértésének eredménye és azután az arra való bizalommal teljes támaszkodás. (Róma 10:17) Isten gyermekének az igében megírott igazságot hallania és arra támaszkodnia kell. Hogyan tudhassa meg az igazságot egy kőoszlop méreteinek szemléletével? Nem lehet kétségünk afelől, hogy honnan kaphatjuk az igazságot és hogy honnan kell annak jönnie. Jézus megmondotta, hogy „a te igéd igazság” és hogy a felszentelteknek az igazság által kell megszentelődniök. (János 17:17) Jehova az ő igéjét mindenek, még az ő neve főlé is magasztalja. „Minden neveden felülmagasztaltad a te beszédedet. (138 zsoltár 2) Felmagasztalhatja-e az ö igéjét, beszédét egy bizonyos helyen emelt kőoszloppal? Az Isten szeretett Fiának adott egyik cim: „Istennek Igéje. Jehova az ő egyházának javára ezt íratta meg prófétájával: „Vajha igazgattatnának az én utaim a te rendeléseid megőrzésére (angol szerint: megtartására)” (119. zsoltár 5) Isten igéjében sehol sincsen megírva, hogy egy kőépítmény vagy valami más tárgy kell hogy Isten gyermekét vezesse.
12. Egyesek ennek ellenére felhozzák, hogy „a gizehi nagy piramis erős bizonyítéka az Isten igéjében foglalt tervnek.” Hogyha ez igaz lenne, akkor ez Isten részéről egy beismerése volna annak, hogy az ő igéje megerősítő bizonyítékokra szorul és ezért önmagában véve elégtelen. Hogyha az ő igéjének megerősítő bizonyítékokra volna szüksége, akkor a zsoltárok azon állítási hogy az ő igéje az ő gyermekeinek vezetője, nem lehetne igaz. Ha pedig az ő igéje elégséges vezetője az ő gyermekeinek, akkor az ö igéje számára megerősítő bizonyíték felesleges. Isten pedig nem csinál felesleges vagy szükségtelen dolgokat. Az ő megírott igéjének lekicsinyítése az az állítás, hogy annak megerősítő bizonyitékra van szüksége. Az írásban le van fektetve az a szabály, hogy Istennek embere Isten igéjének ismerete és az annak való engedelmeskedés által válik tökéletessé. (2.Timótheus 3:16,17; János17:17) Ezért prófétailag ezek lettek Isten gyermekeinek javára megírva: „Szivembe rejtettem a te beszédedet (igédet, hogy ne vétkezzem ellened ... Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedről nem feledkezem el ... Hogy megfelelhessek az engem gyalázóknak, hiszen bizodalmam van a te igédben ... Uram, örökké megmarad a te igéd a mennyben ... Vezéreld utamat az igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjék rajtam! ... Felettébb tiszta a te beszéded, és a te szolgád szereti azt. ... A te igédnek summája igazság, és a te igazságod ítélete mindörökkévaló ... Ó, Uram, hadd szálljon az én könyörgésem a te szined elé; tégy bölccsé engem a te igéd szerint! ... Nyelvem a te beszédedről (igédről) énekel, mert minden parancsolatod igaz” — 119.Zsoltár 11,16,42,89,133,140,160,169,172.
13. Jehova ezt mondotta: „így lesz az én beszédem (igém), amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok, és szerencsés (eredményes) lesz ott, ahová küldöttem.” — Ésaiás 55:11.
14. A gizehi piramis híveinek dolga, hogy Isten igéjéből kimutassák, hogy annak valami köze van ehez a köépítményhez. Hogyha ezt bebizonyítják, akkor Isten igéjének elégtelenségét is ki fogják mutatni. Hogyha ezt nem tudják bebizonyítani, akkor a nagy piramist vesse ki elméjéből mindenki, aki Istent szolgálja. A tény persze az, hogy a gizehi pirámis Isten igéjében sem közvetlenül, sem pedig közvetve nincs megemlítve, amint azt a következő érvek megvizsgálásából látni fogjuk.
15. Az írás ezt mondja: „Aki pedig az igére taníttatik, közölje minden javát tanítójával.” (Galata 6:6) Hogyha tehát Isten igéje nem utal a piramisra, arról és méreteiről tanítván, akkor az abból való következtetések nemcsak az írás ellen és nem rendjén való, hanem az Úr előtt vakmerőség is. Ezen látható építményből egy méretet kiragadni és azt arra felhasználni, hogy Isten népét arra tanítsuk, hogy az azt mutatja, hogy Isten egy bizonyos napon az ő gyermekeit a földről a mennybe fogja ragadni, nem más, mint Isten megelőzésének megkísérlése, és tényleg az is, és ezért vakmerőség. Az, aki nem azt tanítja amit Isten igéje tartalmaz, ném „jó dolgokat” tanít. (Az angol biblia tudniillik, a Galata 6:6-ot így adja vissza: Aki áz igére taníttatik, ossza meg javait azzal, aki őt minden jó dologra tanítja.)
16. Mielőtt a szentszellem megadatott volna (János 16:13), tanítványai hitének nyilvánvaló megerősítése végett, Jézus a hegyen egy színváltozást mutatott. Miután azonban az apostolok pünkösdkor a szentszellemet elnyerték, többet nem az ezen látomás által szerzett bizonyosságra támaszkodtak. Isten igéjére tekintettek, amit akkor meg tudtak érteni, és bizalmukat abba helyezték. Ez azt bizonyítja, hogy az ujteremtés minden tagjának hasonlóképen kell eljárnia és bizalmát Isten igéjébe vetnie, amint meg van írva: „És vagyon igen erős bizonyságunk enélkül (t.i. a hegyen szerzett látomáson kívül) is, a prófétáknak beszédek, melyet hogy követtek, mint a sötétségben világoskodó lámpást, igen jól mívelitek, míg a nap megvilágosodik és a hajnalcsillag feltámad a ti sziveitekben.” — 2.Péter 1:19. (régi fordítás szerint)
17. Isten az ő világosságát az ő igéjére árasztotta és azt az ő népének vezetésére megvilágította. Azok a dolgok, amelyeket ő az ő igéjében feljegyeztetett, a kiválasztottak hasznára lettek megörökítve. (Róma 15:4) Amikor Pál azokat oktatta, akik a gyülekezetekben tanítók kívántak lenni, azt mondotta, hogy a vénnek „amaz igaz beszédnek (az igének), mely a tanításra való, szorgalmatos megtartójának” kell lennie, „hogy inthesse is a hallgatókat a tiszta tudomány által és meg is győzhesse az ellenkezőket.” (Titusz 1:9) Hogyha valaki a piramison szerzett mérési adatokra támaszkodik, nincs abban a helyzetben, hogy „az ellenkezőket meggyőzhesse”, különösen akkor nem, hogyha ezen mérési adatokhoz fontos eseményeket fűz, amelyek aztán mégsem következnek be.
18. Hogyha Istennek az állott volna szándékában, hogy egyházát egy kőépítmény mérési adataival oktassa, nem lenne-e különös az, hogy sem Jézus, sem pedig az apostolok egy szót sem szólották erről, hanem ellenkezőleg annak szükségességét emelték ki, hogy szorosan az igazság igéjéhez szabják magukat és önzetlenül azt szolgálják? Hogyha pedig Isten nem akarta kiválasztottjait a gizehi nagy piramis által tanítani, akkor, ha enyhe kifejezést használunk, ezen dolognak a gyülekezetben való tárgyalása időpazarlás. De ez több ennél, mert az ilyen tanulmány a gondolatokat Isten igéjének tanulmányozásától és az ő igéjétől eltéríti.
19. Hogyha a piramist a biblia nem említi meg, akkor annak tanulmányozása nem volna más, mint hiú bölcselkedés és hamis tudomány művelése, nem pedig Krisztus-követés. (1.Timótheusz 6:20; Kolossé 2:8) Hogyha azt látjuk, hogy a biblia nem említi a nagy piramist, és mégis ahhoz ragaszkodunk, hogy úgynevezett tudományos méreteivel foglalkozzunk, akkor egy veszélyes területre lépünk, mivel az igazságot egy olyan forrásnál keressük, amelyre vonatkozólag Isten nem parancsolta, hogy azt ott keressük. (2.Mózes 20:5) Isten annak, aki az ő terve felöl oktatásokat az Ő igéjén kívül keres, semmi oltalmat nem ígért.

A PIRAMIS FEKVÉSE

20. Egy ügyes rajzzal azt akarták bebizonyítani, hogy a gizehi nagy piramis Egyiptom földjének határán és közepén fekszik. Sok igazságszerető egyén ezt a filozófiát szőröstül-bőrőstül elnyelte, anélkül, hogy megállva megvizsgálta volna a dolgot. Elsősorban is fizikai képtelenség egy tapintható tárgyat egy nagy terület középére és határára állítani. Egyiptom térképére tekintve, könnyen látható, hogy a gizehi nagy piramis Egyiptom földjének sem közepén, sem pedig határán nem fekszik.
21. Egyiptom észak-déli irányban mintegy 600 mérföld hosszú és legszélesebb helyén 250 mérföld. A régi Egyiptomot délen Ethiópia, északon pedig a földközi tenger határolta. Ezékiel próféta Sziénét (zsidóul: Seveneh) említi, amely Egyiptom déli részén volt és a határhoz közelebb esett, mint a pirámis. (Ezékiel 29:10; 30:6) A gizehi piramis közel 100 mérföldre esik a földközi tengertől délre, míg Sziénétől 400 mértföldre északra. A piramis helyzete tehát nem alkalmazható a prófécia szavaihoz, még akkor sem, hogyha azok tényleg Egyiptom földjére vonatkoznának.

OLTÁR

22. A prófécia ezt mondja: „Ama napon oltára lesz az Úrnak Egyiptom földjének közepette.^” Azt állítják, hogy az itten-említett oltár nem más, mint a gizehi pira­mis. Semmi bizonyíték nem támogatja ezt az állítást. Az a héber szó, amely itt „oltár”-nak van fordítva, áldozási helyet jelent. Az írásban semmi sem mutatja, hogy a piramis valaha áldozatok bemutatásának helye volt vagy lesz. Bizonyos, hogy az most nem áldozás helye. Amikor pedig az egyház teljessé lesz, akkor nem lese alkalom áldozásra. Az áldozati szövetség akkor véget fog érni.
23. Hogyha a versnek betűszerinti magyarázata van, és Egyiptom földjére vonatkozik, akkor a tényeknek azt kell mutatniok, hogy az egyiptomi piramisnál valaha áldozatot mutattak, mutatnak be vagy fognak bemutatni. A bibliában nincs egyetlen szó sem, amely azt a következtetést igazolná vagy támogatná, hogy a gizehi piramis az Írás értelmében vett oltár. Meg kell tehát dőlnie annak a következtetésnek, hogy az „oltár”-ról szóló prófécia a gizehi piramisra vonatkozik.

OSZLOP

24. Folytatólagosan a próféta ezt mondja: „És határán egy oszlop az Urnak.” Az itten alkalmazott „oszlop” -szó egy emlékoszlopot vagy emlékművet jelent. Ezen meghatározás helyességének igazolására a próféta tovább ezt mondja: „Ez lesz jegyül és bizonyságul a seregek Urának.” A múltban a gizehi pirámis sohasem tanúskodott Jehova neve mellett, és bizonyos, hogy azt most sem teszi.
25. Nem nagyon sok ember szenteli figyelmét a piramisra a jelen időben. Azok a kevesek, akik figyelembeveszik, nem mások, mint Nagy-Britannia angol-izraelitái, akik azt hiszik magukról, hogy ők Isten választott népe az ő terveinek kivitelére. Bizonyos, hogy félre vannak vezetve és meg vannak csalva. Van egy neháy más ember is rajtuk kívül, akik magukat Krisztus követőinek vallják és akik szintén azt állítják, hogy a piramis megerősíti az isteni terv bizonyságát. Az angol-zsidók semmit sem tudnak az isteni tervről, és a piramis nem ad nekik semmiféle megerősítő bizonyságot. Hogyha valaki valamit tud az isteni terv felől, azt az Isten igéjéből tudja, amihez a gizehi piramis semmit sem tud hozzáfűzni

ALAK

26. A piramist helyesen úgy lehet meghatározni, hogy az egy tömör test, amely három-, négy- vagy sokszögű alapon áll és tetején egy ponton végződik. Ilyen a gizehi piramisnak az alakja is, kivéve, hogy a tetején nincsen egy pontban kicsúcsosodó záróköve. Sok ember állhat a tetejére most. Azt állították, hogy „a piramis alakja tökéletességet és teljességet ábrázol” és jelképesen Istennek tervét és különösen a fő- vagy zárókő Jézus Krisztust ábrázolja. (Lásd 3. kötet 384. és 5. kötet 232. oldalát!) Ennek támogatására az apostol következő szavait idézik: „Azért immár nem vagytok jövevények és zsellérek, hanem polgártársai a szenteknek és cselédei (családtagjai) Istennek, kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegletkő maga Jézus Krisztus.” — Efézus 2:19,20.
27. Bizonyos, hogy az apostolnak sem a gizehi sem pedig valami más piramis nem volt az eszében, amikor a fentieket irta. Ő ott a felkent osztálynak beszél és azt mondja nekik, hogy ők az apostolok és próféták alapzatán építtettek fel, amelynek főszegletköve maga Jézus. Ezután az apostol kifejezetten ezeket mondja: ,,Akiben az egész épület szép renddel rakattatván, növekedik szent templommá az Úrban, akiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a lélek (szellem) által.” (Efézus 2:21, 22) Ugyancsak az apostol mondja: „Isten épülete vagytok.” (1.Korinthus 8:9) „Ti az élő Istennek temploma vagytok.” — 2.Kor. 6:16
28. Az apostolnak ezen írásversekben nyilván Salamon temploma volt az eszében, amely jelképesen, az egész Krisztust, főt és tagokat, ábrázolja. Neki nem lehetett piramis az eszében. Salamon temploma pedig nem volt piramisalaku. Isten királyságának szervezete, minémüsége a Jelenések 21:10-16-ban van leírva. Ennek sincs piramis-formája. Az írásokban sehol sincs piramis vagy piramis-alakú építmény valahol is megemlítve. A tények azt mutatják, hogy Jézus Krisztus az ujteremtés főszegletköve; ez a tény azonban nem bizonyítja, hogy a piramis vagy annak záróköve Krisztust ábrázolja, még akkor sem, ha annak tényleg egy záróköve volna. A piramis semmiféleképen nem alkalmas arra, hogy az írásban leírt Isten építményét képletezze.
29. Egy másik próféta ezt írja: „Ki vagy te nagy hegy? Lapállyá leszel Zorobábel előtt, és felviszi a csúcskövet, és ilyen kiáltás támad: Áldás, áldás reá!” (Zakariás 4:7) Ezt az irásverset annak bizonyítására hozták fel, hogy az építmény befejezésénél Jézus helyeztetik fel főkő gyanánt, és ezért ezt a pirámis zárókövének feltétele ábrázolja. Az írás nem támogatja ezt a következtetést. Jézus Krisztus a királyságbeli osztálynak feje vagy főszegletköve, mivel ő Istennek felkentje és ezért a király, ö mint az ujteremtés főszegletköve már fel lett kenve, mielőtt még minden más kő ki lett volna választva. Ő mint főszegletkő kicsinyben akkor lett lefektetve, amikor Izráel királyaként mutatkozott be, teljes beteljesedésben pedig akkor, amikor az ő templomába jött. Nincs irásvers, amely Jézusra mint a piramisnak vagy bárminek zárókövére vagy csúcskövére utalna. Az írás Istennek házát az ő templomaként írja le, Jézus Krisztust pedig úgy mint ezen ház legfőbbjét és annak fejét; míg a többi tagok a házba épített élő kövekhez vannak hasonlítva. A piramis, nem ház.

KI ÉPÍTETTE AZT?

30. Bizonyos, hogy a gizehi piramist nem Jehova Isten építette sem pedig nem lett az, ő parancsára építve. Meg van ugyanis írva: „Hol, voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!” Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérőzsinórt? Mire bocsátották le oszlopait, avagy, ki vetette, fel szegletkövét?” Jób 38:4-6.
31. Ezt az íráshelyet annak bizonyítására idézték, hogy a piramist „Isten építette.” Ilyen következtetésre nincs észszerű ok. Jób három barátja tudását és értelmét kifejezte. Jób szintén kifejtette az ő tudását, értelmét, és bölcsességét. Isten erre minden emberi bölcsességet, tudományt és értelmet rombadöntő és megszégyenítő feleletet adott. Szavait körülírva, Jehova, ezt mondotta, Jóbnak: ,Ki vagy te, aki ismeret nélkül tanácsot adsz? Légy ember a talpadon és felelj meg kérdéseimre! Én a föld alapjait lefektettem, mielőtt az ember megteremtetett. Hol voltál te akkor? Tudsz-e valamit arról, hogy ki húzta ki felette a mérőzsinórt? Ki fektette le annak alap- vagy szegletkövét? Ezzel Isten megmondotta Jóbnak és barátjainak, hogy bölcsességük balgaság volt az ő szemében. Isten bizonyára nem magasztalta fel egy kőoszlop fontosságát amikor ezen szavainak kifejezést adott. Oly nyilvánvaló, hogy ő a főld alapjainak lefektetésére utalt, hogy afelől nem lehet kétség. Azután ő egy másik olyan nagy dologról szól, ami ugyanakkor (a föld alapításakor) történt: „Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadának.” (Jób 38:7) Mindezen dolgok az ember teremtése előtt sok évszázaddal történtek, és mégtöbb évszázaddal a pirámis építése előtt.
32. A fenti iráshelyekből alkalmas módon azt lehet következtetni, hogy abban az időben, amikor- Jehova Isten a föld alapjait lefektette, egy nagy ünnepség volt. Azon alkalomkor Ő azoknak, akik jelen voltak, különösen pedig Logosznak és Lucifernek, kétségtelenül feltárta a földre vonatkozó szándékát és azt, hogy embert, akar teremteni, hogy az annak birtokosa legyen. Istennek két fia, Lucifer és Logosz, dicshimnuszt énekeltek együtt, és a menny mindén angyali serege, akik odagyültek, örömujjongásban törtek ki. Ez erős bizonyíték arra, hogy lsten a jelenvoltaknak a föld és az ember teremtésére vonatkozó terveiből valamit feltárt, és ez az ismeret indította a teremtményeket arra, hogy a nagy Teremtőt dicsérjék. Észszerű az a következtetés, hogy Lucifer akkor ismeretet szerzett a föld méreteiről és a csillagokhoz még a bolygókhoz való viszonyáról és hogy ezt az ismeretet később az ő önző céljaira használta fel, hogy másokat félrevezessen. A föld méreteit és annak a csillagokhoz való viszonyát tudván, ezen ismeretet a piramis építésénél felhasználhatta.
33. Az Irástanulmányokból idézzük a következőket:

Úgy gondolják, hogy Melkisédek, aki noha maga nem volt egyiptomi, egyiptomi munkásokat használt a nagy piramis építéséhez. És bizonyos mértékben Egyiptom hagyományai támogatják is ezt a következtetést. Ezek feltárják ugyanis azt a tényt, hogy Egyiptomot ezen idő táján egy nép árasztotta el, akiket a hagyomány egyszerüenn hikszoszoknak nevez (azaz pásztorkirályoknak vagy békés királyoknak). Ezek a bevándorlók ugylátszik nem akarták megzavarni Egyiptom általános kormányzatát, és — miután a hagyomány előtt nem ismeretes célból egy ideig ottan időztek — éppoly békésen elhagyták Egyiptomot, amilyen békésen odajöttek. Ezen hikszoszok vagy békés királyok közül való volt állítólag Melkisédek is, és azt hiszik, hogy ők építették a nagy pirámist, Istennek oltárát és „tanúját” Egyiptom földjén.

34. Hogyha egyiptomi munkások lettek a nagy pirámis építésénél alkalmazva, ez már magábavéve egy döntő bizonyíték arra, hogy Istennek semmi köze sem volt annak épitéséhez. Azt mondják, hogy a gizehi pirámisban olyan nagy kövek vannak, amelyeknek súlya becslés szerint 80 tonna. Ezen kövek némelyike harminc láb hosszú. Be van bizonyítva, hogy a kövek a Nilus folyó keleti partján fekvő kőbányából kerültek ki és lettek a pirámis szinterére vontatva. Hogyha ezt a munkát emberi kezek végezték, akkor azt rabszolgáknak kellett végezniük. Hogyha ez így van, akkor kétségkívül sokan haltak meg közülük kimerülés vagy amiatt, hogy a munkára kegyetlenül hajszolva lettek. Hogyha áldozat volt a pirámis körül, akkor az az azt építő rabszolgák feláldozásából állott. Jehova nem végezteti az ő munkáit ilyen módon. Az igazság és szeretet nagy Istene nem építene egy olyan építményt, amelynek felépítése rabszolgák elnyomását és nagy életvesztességet eredményez.
35. Sokkal észszerűbb az a következtetés, hogy a nagy gizehi piramist éppúgy, mint az annak táján fekvő többi piramist, valamint a szfinxet is, Egyiptom uralkodói építtették, mégpedig Sátán, az Ördög irányítására. Egyiptom uralkodói arról nevezetesek, hogy a rabszolgákat elnyomták. Az Ördög a főelnyomó.
36. Noé fiai közül, akik ővele a bárkából kijöttek, Jehova Isten Semet választotta ki és áldotta meg. Ábrahám Sem leszármazottja volt, akinek Isten megígérte, hogy a föld minden családjának megáldását célzó tervét végre fogja hajtani. Isten Ábrahám leszármazottjainak adta a bibliát, az igazság igéjét.
37. Sátán, az Ördög ezzel szemben Kámot, Noé másik fiát választotta. Egyiptom mint Kám földje ismeretes. Az Ördög Nimródot, Kám leszármazottját, a nép szemeiben Jehova Isten fölé magasztalta. Az Ördög Kám ivadékaival Egyiptomot vagy Kám földjét az első világhatalommá tette. Akkor helyezte Sátán az ő tudományát holt kövekbe, amit Sátán bibliájának, nem Isten kőtanujának lehet nevezni. Sátán, amikor a piramist felállította, abba persze bizonyos igazságot is akart, belehelyezni, mivel ez a csalás és ámítás gyakorlásának módszere.
38. Az az ismeret, amit Lucifer a föld alapjának lefektetésénél nyert, kétségtelenül sokat foglalt magában annak méreteit és Isten mértékegységét illetőleg. Ezen ismeret felhasználásával Sátán sok oly adatot tudott a pirámisba elhelyezni, amelyek az igazsággal összhangban lesznek és az emberek elámítására fognak szolgálni.
39. Smyth tanár csillagászati számítások alapján azt következtette, hogy a nagy pirámis K.e. 2170-ben épült. Azt következteti, hogy a K.e. 2170-ik év őszi napéjegyenlőségének éjfélén a Sárkány (Draconis) nevű csillag, amely a Sárkánynak vagy az Ördögnek szimbóluma, egyenesen bevilágított a gizehi pirámis lejáratába, és ezen számitás alapján szögezi le a pirámis befejezésének időpontját. Továbbá (amint az Irástanulmányok III. kötetének 840. oldalán áll) a felmenő folyosót teleszkóp gyanánt használva azt állítja, hogy a Fiastyuk (Plejádok) ugyanakkor éppen egy vonalban volt a felmenő folyosóval és hogy ezért ez Jehovára mutatott. Mit jelent ez a számitás, hogyha az érvelés kedvéért feltesszük, hogy a Fiastyuk Jehova trónjának helyét képviseli? A bejárati folyosóból a Sárkánycsillag látható volt, de a felmenő folyosó azonban holt kőben végződött, tehát a Fiastyukot nem lehetett látni. Sátánnak mindenkori célja az volt, hogy magát magasztalja fel és Jehovát a látókörből kirekessze. (2.Korinth. 4:3, 4) Hogyha a fenti számítások helyesek, akkor ez egy további megerősítő bizonyítéka annak, hogy az Ördög maga ügyelt fel a gizehi pirámis építésére.
40. Egyiptom a tudomány helye volt. És éppen Mózes is oktatást nyert Egyiptom tudományából. (Csel. 7:22) Egyiptom volt az asztrológia és a jóslás szülőhelye. Az asztrológusok és jövendőmondók kétségtelenül Sátánnak, az Ördögnek eszközei.

SÁTÁN CÉLJA

41. A Gizeh közelében épült többi piramis kétségtelenül a halottak sírjaiként szolgált. Egyiptomból ered a holttestek bebalzsamozásának szokása. Isten ezt mondotta: „Porból vagy és porrá kell lenned.” A halottak bebalzsamozásának nyilvánvalóan az volt a célja, hogy Isten törvényét meghazudtolja azáltal, hogy a testnek porráválását megakadályozza. Természetes, hogy Sátán volt ennek szerzője, mert hiszen ez az ö első hazugságával volt összhangban. Sátán valahogy így okoskodott: „Várható, hogy ezen sírok építéséért és a halottak bebalzsamozásáért tiszteletet fogok nyerni, de azok az emberek, akik Istent tisztelik, miattam el fognak azoktól fordulni. A gizehi piramis ne legyen sír, hanem sok oly dolgot tartalmazzon, amelyek látszólag Isten tervét erősítik meg, és így azok az emberek, akik Istent tisztelik, arra mint Isten építményére fognak tekinteni. Sok időt fognak ezen holt kövek tanulmányozására fordítani és meg fogják próbálni, hogy abból Isten terveit kinyomozzák. Ezzel pedig Isten világos parancsa ellen fognak cselekedni. (2.Mózes 20: 4,5) Ugyanakkor Isten igéjétől el fogom fordítani őket.”
42. Természetesen senki sem mondhatja meg pontosan, hogy Sátán hogyan okoskodott, de a tények mutatják, hogy az okoskodás fenti folyamata a megtörtént dolgokkal összhangban van. A piramis hívei elmulasztották meglátni több olyan felette fontos dolgot, amiket Isten egyházának javára kinyilatkoztatott. Ezek elméje Jehovától és igéjétől elfordult.
43. Egy másik helyen a próféta ezt mondja: „Jaj azoknak, akik Egyiptomba mennek segítségért” (Ésaiás 31:1) Ezen szöveg, akár betüszerinti, akár pedig jelképes értelmet adunk neki, figyelmeztetés a szellemi Izráelnek, azaz az ujteremtésnek. Hogyha szószerint alkalmazzuk, ez azt jelenti, hogy az ujteremtmények a betüszerinti Egyiptomba mentek le, hogy Isten tervének megerősítésére bizonyítékot találjanak, ami helytelenség. Hogyha pedig jelképesen vesszük, akkor ez azt jelenti, hogy az ujteremtmények a világba mentek le segítségért. A kövekben kifejezett világi bölcsesség megerősítő bizonyítékát bírják így. Ez a bölcsesség nem Istentől, hanem az Ördögtől van. Ezen bibliavers helyes magyarázata kétségtelenül az, hogy a keresztyén ne forduljon bölcsességért a világhoz vagy bármihez, ami a világban van, hanem mindig Jehovára kell tekintenie, aki az ö gyermekeinek az ö igéje által beszél. Az Ördög célja mindenkor az volt, hogy az ember elméjét Isten igéjétől elterelje.
44. A szfinx kétségtelenül az Ördögöt ábrázolja. Bizonyára senki sem fogja azt állítani, hogy azt Jehova keze emelte. Ott ül (a kuposzlop előtt) a szfinx és mint az Ördög szócsöve elbizakodottan ezt látszik mondani: ,Sikerült a keresztyéneket becsapnom és Isten, igéjétől elfordítanom, akik most ismeretet keresnek ebben a halott kőben.’ Isten az ő prófétája által erre mondja: ,Az élő érdekében a halottaktól kell kérdezősködni? A törvényhez és annak bizonyságához forduljatok; hogyha azok nem az ige szerint szólanak, az azért van, mert nincs igazság bennük!” — Ésaiás 8:19, (Leeser- angol forditás szerint)
45. Akkor hát az a kérdés, hogy mit jelent Ésaiásnak az Egyiptom földjén levő oltárról és oszlopról szóló próféciája (19:19,20), hogyha az nem a gizehi piramisról szól? A folyóirat következő cikkében megkíséreljük, hogy ezen kérdésre megfeleljünk.

Kérdések a bereai tanuláshoz.

Kinek adja Jehova az ő próféciájának megértését, és mikor? Helyesli-e Isten azt az igyekezetet, hogy a prófécia beteljesedése előtt megértsük? Milyen magatartást kell tanusítaniok az igazságkeresőknek ezzel kapcsolatban? 1-3

Alkalmazd Példabeszédek 4:18-at! Hol lehet csak megtalálni azt a világosságot, amelyre következtetéseinket alpíthatjuk? 4.

Micsoda az a piramis, amelyet most megvizsgálunk, hol fekszik az? Miért tanulmányozták azt behatóan? Ad ez felvilágosítást azon próféciákról, amelyeket most meg kell érteni? Kinyilatkoztatja-e ez azt a különbséget, ami az Illés- és Elizeus-munka között van? Mutat-e valami benne az Ördög és Isten szervezete között levő különbségre? Bátorit-e a királyság üzenetének és a Sátán szervezete ellen való isteni bosszúállásnak lelkes hirdetésére? Ezt tekintetbe véve, mire vezet az, ha most ismeret dolgaiban a piramis vezetésére bizzuk magunkat? 5—8.

Miért hívja fel Isten az ő gyermekeit az övele való értekezésre? Alkalmazd ezzel kapcsolatban 119. zsoltár 105-öt és János 17:17-et! Mi legyen akkor hát a mi ismeretszerzésünknek forrása, amelyre következtetéseinket és hitünket alapítsuk? Idézz más iráshelyeket annak kimutatására, hogy milyen fontos Istennek igéje és hogy az teljesen elegendő! 9—13.

Utal-e Isten az ő igéjében a piramis méreteire mint az ő népét oktató eszközökre? Hogyha nem, és ha a piramis semmi más pontja nem tartalmazza Isten szándékait, mi az észszerű következtetés arra vonatkozólag, hogy a piramis részét alkotja-e az ö bizonyságának? 14—19.

Írdd le a piramis fekvését! Mire lett ez az építmény használva? Megegyeznek-e ezek a tények a szövegünkben foglalt leírással és az „oltár” és az „oszlop az Urnak“-k telekkel? Micsoda következtetéshez kell ennek vezetnie? 20—25.

Micsoda „épületre” utal Pál apostol? Miért beszél arról mint „templomról”? Magyarázd meg a „főszegletkő jelentését! Illik-e az apostol által itten adott leírás a piramisra? 26—29.

Mily alkalommal és milyen célból mondattak a Jób 38: 4—6-ban mondott szavak? Mire vonatkoznak ezek a szavak? Történhetett ezekben utalás a pirámisra? 30.

Mi volt a Jób 38:7-ben említett alkalom? Ezzel kapcsolatban magyarázd meg a piramis méreteinek eredetét? Micsoda következtetésre vezet bennünket az épitést irányító, illetőleg a piramis építésénél felhasznált anyag és alkalmazott módszer vizsgálata? 32—35.

Mutasd ki, hogy Egyiptom Sátán irányítása alatt lett világhatalommá! Micsoda, csillagászati számításokra alapított állítások mutatják, hogy nem Isten irányította a piramis építését? 36—40.

Milyen célra lettek felhasználva a töbi piramisok Egyiptomban? Mi volt a valószínű oka annak, hogy ez az egy piramis (a gizehi) más célra lett felhasználva? 41, 42.

Magyarázd meg, hogy mit jelent az, hogy ,Egyiptomba menni segítségért’? Mire kell az Úr népének Ésaiás 8:20 (régi Károli-forditás szerint) világossága alapján különösen ügyelnie? 43—45.